Anime és fantasy

1.fejezet:
Nyaralás vagy viszály?

Kagome gondterhelten nézett maga elé. Nem akarta elrontani barátnői örömét. A három lány egyfolytában arról fecsegett a gondolataiba mélyedt mikonak, hogy miért nem hagyja már el azt "az erőszakos frátert" ahogy ők hívták Inuyashát, de ebből a címzett semmit nem fogott fel. Hiába Kagome gondolatai barátai körül forogtak, akiket a középkorban hagyott s kiket meg akart lepni valami kellemes dologgal. Épp egy utazási iroda előtt haladtak el, ami nagy betűkkel hirdette a következő szöveget:

"Vakációzni szeretne?
Ne menjen máshová! Nálunk megtalálja a legjobb ajánlatokat!
Csoportos kedvezmények 10 fő után!
További kedvezmények minden 10. fő után!!!
Havi ajánlatunk:
Karib-tengeri utazás, 10 főtől csak 4 millió jen!
Az ár tartalmazza a biztosítást és az ellátást valamint a szállodai költséget!
Ne szalassza el a lehetőséget!"

A miko hosszú ideig csak bámulta a felíratott, s eljátszadozott a gondolattal hogy el kellene utazniuk erre a remek ajánlatú vakációra. Csak egy aprócska problémája volt mégpedig az hogy ők mindössze öten voltak úgy hogy magát is beleszámolta. Annyira elgondolkodott, hogy mégis hogyan kéne kihasználni ezt a kedvező ajánlatot, de nem igen merte megkockáztatni azt hogy elhívja még néhány ismerősét a középkorból erre az utazásra. Töprengéséből barátnői hangja térítette magához.

-Kagome! Minden rendben?-kérdezte Eri aggódva
-Ja igen, csak elgondolkodtam ezen az ajánlaton.-mondta bocsánat kérő tekintettel a miko
-Hm, nem rossz ajánlat.-kezdte Yumi-És mégis kit vinnél magaddal? Talán a barátodat?-kérdezte a lány
-Igen meg még néhány barátomat. Nektek nem lenne kedvetek velünk jönni?-kérdezte hirtelen ötlettől vezérelve Kagome
-Sajnos én nem tudok menni, mert megígértem a nagy szüleimnek hogy náluk töltöm a vakáció egy részét.-mondta mentegetőzve Ayumi
-Nekem is van már programom. Tudod anyáék beírattak egy képzőművészeti táborba.-felelte Eri
-És te mit szólsz hozzá Yumi?-kérdezte kíváncsian a miko
-Én szívesen veletek tartok.-mondta mosolyogva a lány

Eri és Ayumi gyorsan elbúcsúztak tőlük azzal a kifogással, hogy csomagolniuk kell mivel másnap indulnak a táborba és a nagyszülőkhöz. Miután a két lány elment Kagome és Yumi besétáltak az utazási irodába s kérdezősködni kezdtek a kirakatban látott ajánlat felől. Miután mindent megtudtak Kagome magához vett egy utazási katalógust, amiben a Karib-tengeri utazásról volt szó. Még beszélgettek néhány szót Yumival, majd mindketten hazamentek s megegyeztek hogy két legkésőbb három nap múlva találkoznak a mikoéknál. Miután Kagome hazaért gyorsan becsomagolt egy nagyadag enni valót, majd a kis szentélyhez sietett ami magában rejtette a csontok kútját. A miko beleugrott a kútba s néhány pillanat múlva már a középkori Japán friss tiszta levegőjét szívta be, s elkezdett kimászni a csontok kútjából mikor hangos veszekedés ütötte meg a fülét.

-Hol a papnő?-hallotta Inuyasha bátyjának hideg hangját
-Semmi közöd hozzá Sesshoumaru.-morogta a hanyou
-Ne állj az utamba korcs, s mond meg hol a papnő!-követelte még mindig hideg hangon a youkai

Kagome abban a pillanatban bukkant fel a kútból, mikor a fivérek egymásnak ugrottak. Amint észrevették a mikot egyszerre indultak felé, s Inuyasha egy pillanattal előbb ért a lány elé mint bátyja. A testvérek dühösen morogtak egymásra, mire Kagome közéjük állt. Inuyasha megpróbálta a háta mögé tolni a lányt, aki nem engedelmeskedett a fiúnak, s kérdő tekintettel nézett a youkaira.

-Miért kerestél Sesshoumaru?-kérdezte nyugodtan a fiatal papnő
-Rin miatt kerestelek.-mondta nem túl barátságosan
-Értem. Mi a baja a kislánynak?-kérdezte kíváncsian a lány
-Nem tudom. A vére szagát éreztem, de egyetlen sebet sem láttam rajta.-felelte aggódva a youkai
-Értem. Mi lenne ha eljönnétek Kaede anyóhoz és ott mindent megbeszélek vele. Rendben?-nézett a youkaira kérdő szemekkel Kagome
-Nem bánom. Akkor az idős papnőnél találkozunk.-válaszolta a youkai, majd pillanatok alatt eltűnt

Inuyasha döbbenten nézett a mikora, s már szóvá akarta tenni nem tetszését mikor a lány mosolyogva elindult a falu felé kezében egy utazási prospektussal. Már épp indult volna a lány után mikor meglátott néhány ezüstös lényt a magasban, amik a közeli erdőbe szálltak. Kagome visszafordult a hanyou felé, s halkan odaszólt neki.

-Ha akarod hozd Kikyout is Kaede anyóhoz.-mondta szomorkásan, majd folytatta útját

Inuyasha néhány percig nézte Kagome távolodó alakját, majd lassan elindult a lélek rablók után. A fiatal papnő szomorkásan beletúrt nagy sárga táskájába, s lassan kihúzott az egyik zsebéből egy kicsi dobozkát meg egy öngyújtót. Bár csak ritkán dohányzott, de most szükségét érezte egy ciginek. Séta közben kivett egy karcsú henger alakú tárgyat a dobozból, majd egy pillanatra megállva meggyújtotta a karcsú cigarettát és egy nagyot szippantott belőle. A dobozt és az öngyújtót visszacsúsztatta a táskája oldal zsebébe és folytatta útját a falu felé. Már majdnem odaért mikor hátulról átölelte valaki és kezével végig simított formás fenekén, majd a kezek a miko gömbölyded mellei felé vették az irányt. Kagome egy pillanatra ledöbbent, majd teljes erejéből „támadója” bordái közé mélyesztette könyökét, s nem sokkal később lába is követte könyökét mire a „támadó” elengedte és görcsösen összegörnyedt. Kagome hirtelen megfordult s döbbenten nézett a földön görnyedve fetrengő és átkozódó Mirokura, akit sikeresen leszerelt. A miko enyhén elpirult és egy nagyot szippantott a kezében lévő cigiből, majd lehajolt hogy segítsen a szerzetesnek felállni. Miroku elutasította a segítő kezet s megpróbált egyedül felállni, de erejéből csak arra futotta hogy felüljön.

-Ez nagyon fájt Kagome.-mondta panaszos hangon a szerzetes
-Bocs Miroku, de megijesztettél.-felelte pirulva a miko
-Azt hiszem jobb, ha következőleg távol tartom tőled a kezem.-motyogta fintorogva Miroku, miközben férfiassága fájdalmasan lüktetett
-Tényleg sajnálom. Azért jól vagy?-kérdezte bűntudatosan a lány, miközben egy újabbat szippantott égő cigijéből
-Meg vagyok.-válaszolta grimaszolva a szerzetes

Kagome sajnálattal nézett Mirokura, s szolidaritásból leült mellé miközben nyugodtan elszívta cigarettája maradékát. Még néhány percig ott ültek, míg a miko ismét átnézte a prospektust és egyre jobban el akart jutni a Karib-tengerre. Annyira elmerült az olvasásban hogy nem vette észre a feléjük közeledő Inuyashát és Kikyout, akik út közben meg-meg álltak csókolózni. A miko mellett ülő szerzetes kigúbadó szemekkel nézte az enyelgő párost, s enyhe irigységet érzett a páros láttán. Kagome egy utolsó slukkot szívott már majdnem eléget cigijéből, mikor felnézett a prospektusból, s döbbenten látta amint Inuyasha és Kikyou majdnem felfalják egymást. A fiatal papnő döbbenetében ismét táskájába nyúlt s szokása ellenére ismét rágyújtott, majd mélyet szippantott az idegeit nyugtató cigiből s szomorkásan felállt s elindult a falu felé. Néhány perccel később már Kaede anyó kunyhójában ült s idegesen szívta a cigijét, amint elszívta egy újra gyújtott rá. Már majdnem elszívta az összes cigijét mikor az ajtón Sesshoumaru lépett be Rinnel, s őket követték a többiek meg egy nem várt vendég is. Kagome meglepetten nézett az ajtóban álló Narakura és a társaságában lévő Kagurára valamint Jakutsura, majd elmosolyodott és beljebb invitálta őket. Miután minden t elmagyarázott Rinnek négyszemközt utána a társaság orra elé tolta a Karibi nyaralásról szóló prospektust mire a csapat nagy része izgalomba jött kivéve Inuyashát, aki morogva a nem tetszésének. A társaság hamar elhallgattatta a morgolódó hanyout és izgatottan beszélgettek az utazásról.

-Mi lenne ha legkésőbb holnap reggel indulnánk?-kérdezte Kagome egy újabb cigi kíséretében
-Na de Kagome ezt nem gondolhatod komolyan, hogy ezek a szemetek is velünk jöjjenek!?-kérdezte felháborodottan Inuyasha
-Fekszik! Nem te döntöd el ki jöhet velem a világomba, hanem én! Megértetted? S ha nem akarsz jönni akkor pukkadj meg itt helyben.-felelte felháborodva Kagome, s a cigis dobozt a zsebébe csúsztatva elhagyta a kunyhót

Az incidens után halálos csend telepedett a kunyhóra, s csak Sango, Miroku és Shippou szemrehányó tekintete zavarta meg a hanyou nyugalmát, aki tüntetőleg elfordította a fejét s duzzogva elvonult a házikó legtávolabbi sarkába. Lassan mindannyian nyugovóra tértek kivéve Sesshoumarut, aki kiment a kunyhóból mert kezdett elege lenni a körülötte lévő halandók szagából. Kilépve elindult feltérképezni a falu környékét, s akaratlanul is Kagome felé vette az irányt aki a szent fa tövében ülve egymás után szívta el a nála lévő cigis doboz tartalmát. A youkai egy közeli fa mögül figyelte a lányt, aki maga elé meredve gondolkodott s nem vette észre a hozzá közeledő forgó szelet csak mikor az alakot öltött előtte. A miko arra eszmélt fel hogy valaki letérdel elé és megfogja a szabad kezét.

-Kagome kedvesem miért búslakodsz itt? Talán a pincsi megint megbántott?-kérdezte egy bársonyos hang
-Kouga? Szia nem vettem észre hogy jössz. Nem csak kijöttem gondolkodni egy kicsit.-mondta a miko
-Akkor miért vagy ilyen szomorú kedvesem?-kérdezte a farkas szellem
-Nem vagyok szomorú csak azon gondolkodtam hogy miként kellene megszerezni a szent ékkő maradékát.-felelte édesen mosolyogva a lány
-Ó csak ez a problémád kedvesem?-kérdezte megkönnyebbülve, mire a lány bólintott

A farkas szellem egy könnyed mozdulattal kiszedte a testében lévő ékkő szilánkokat és a lány kezébe adta őket, aki hálából egy csókot adott a fiú arcára. Kouga egy boldog mosollyal az arcán indult vissza falkájához, s még egyszer visszaintett a szent fa tövében üllő lánynak, aki viszonozta a gesztust majd elnyomta a leéget t cigijét és egy újat gyújtott meg. Sesshoumaru előlépett rejtek helyéről és a lány mellé sétált majd leült mellé, mire Kagome gondolkodás nélkül megkínálta egy cigivel amit a férfi elfogadott. A démon és a halandó nyugodtan ült egymás mellett és némán cigztek míg társaik a kunyhóban az igazak álmát aludták. Másnap reggel mindannyian a csontok kútja előtt találkoztak, s végre elindultak közös nyaralásuk első állomására.

Folytatás következik....